

Nem csak két embert fotózok.
Hanem Titeket.
Nem a tökéletes beállításokat keresem, hanem a ti őszinte történeteteket: a lopott pillantásokat, az elmorzsolt könnyeket és a szívből jövő nevetéseket, úgy, ahogy azok valójában megtörténnek.
A szó, ami kimondhatatlan...
a buli, amire mindig emlékezni fogtok...






és a koszorúslány, aki megúszta a beszédet...
Sziasztok, Zsófi vagyok!
Imádom a nevetést, a könnyeket, a bénázásokat...a, totálisan őszinte pillanatokat.
Tudom, hogy sokan nem szeretünk pózolni, ezért én nem is kérek tőletek semmi kényelmetlent. A dolgotok mindössze annyi, hogy legyetek önmagatok, és éljétek meg a napotok minden egyes másodpercét.
A célom? Hogy a végeredmény egy olyan emlék legyen, amit 20 év múlva is ugyanolyan libabőrrel néztek vissza, mint az esküvő utáni napokban.











